Óké, lec gó!

Egy kicsit elkéstem ezzel a bejegyzéssel. Több, mint egy hónapja megvolt az első komoly kiruccanás. Komoly... Szóval elmentem Zalalövőre. Amikor indultam, úgy volt, hogy akkor ha már eddig elmentem, akkor meg sem állok Csödéig, de végül Lövőig eltekertem, és ott vissza is fordultam.

Merthogy késő volt, meg hideg. Este hatkor indultam el, hétre értem a célhoz, és nyolcra haza. Odafelé kissé hűvös, de szép naplementés idő volt. Újfent megállapítottam, hogy mind a 15 km, ami abicikliút, Zalalövig egyetlen, hosszú, sunyi emelkedő, ráadásul ellenszéllel. És ebbéli elkeseredettségeme még egy morgó M62-es sem tudott nagyon segíteni. Cserébe viszont lefényképeztem. Lásd és nézd!

mrrrrmrrrmrrrrmrrrrrmrrrrrr BRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR!

A kerékpárút végén van egy kis bakterház, mellette egy ivókút. Tökéletes frissítő hely, mielőtt visszaindulnék. Legalábbis az volt. A kút le volt lakatolva, és egy rettentő morcos kutya fogadott. Úgyhogy frissítés és víz nélkül vissza is fordultam.

Visszafelé kellemes volt. Ami eddig ellenszél volt, az most hátszél lett, ami emelkedő, az lejtő. Csak úgy falta a kilométereket a bicikli, pedig nem is raktam neki, éppen, hogy menjen.

Összevissza két óra volt. A Platán soron pedig már szélesen vigyorogtam, olyan jól esett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.